Az advent jelentése

A Karácsony közeledtével elkezdődik a nagy készülődés. Az üzletek már valamikor október végén kirakják a karácsonyi portékájukat, sokszor sokkolva a vásárlókat. Ilyenkor szembesülünk a ténnyel, hogy már nem sokáig élvezhetjük a kellemes őszi napokat. Az adventi időszak elérkezésével már csak az ünnepekre gondolunk. Mi is az advent?

Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”. A keresztény vallás szerint pontosan meghatározott napon kezdődik és négy hétig tart, magában foglalva négy vasárnapot. Szent András napjához (november 30.) legközelebbi vasárnapon veszi kezdetét és december 25-ig tart. Az adventi időszak pontosan december 24-én ér véget, napnyugta után. De mit is ünnepelünk adventkor? Az advent az Úr megérkezésére való felkészülés időszaka, amikor a hívők újra átélik az Isten eljövetele utáni vágyódást és a megtérést, amelyet ez az esemény előkészít.

Egykor az adventi időszakra jellemző volt a böjt is, amely a húsvéti nagyböjttel ellentétben nem volt olyan szigorú. Ami az étkezést illeti, a katolikus körökben korábban a heti három nap volt kötelező: szerda, péntek és szombat, ilyenkor tilos volt húst és tejtermékeket fogyasztani. A szigorú böjt később két napra (szerda és péntek) csökkent. Ebben az időszakban kerülték a zajos mulatságokat, táncokat, és lakodalmat sem tartottak. A kocsmákban csak az átutazó vendégeket szolgálták ki. Ennek hagyománya a 20. század közepén eltűnt.

Szinte mindenhol az egyházi liturgiákat népszokások és a babonák betartása egészítette ki. Ilyen többek között az adventi koszorú, amelyet először valamikor 19-20. században készítettek. 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát helyezett el, és karácsonyig minden nap eggyel többet gyújtott meg. Valószínű a rohanó világnak köszönhetően, ma az adventi koszorún négy gyertya díszeleg, a négy adventi vasárnapot jelképezve. Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, öröm és szeretet.

Ha a gyertyákkal a hitbéli hagyományoknak szeretnénk megfelelni, akkor a koszorúra három lila és egy rózsaszín gyertyát tegyünk. A lila szín a várakozást és a bűnbánatot fejezi ki. Harmadik vasárnapon, a Gaudete vasárnapon meggyújtott gyertya pedig rózsaszín, ami az örömöt jelenti. A katolikus szimbolika szerint Szűz Máriára utal, aki megszülte a Fiút (öröm- rózsaszín). Az egymást követő vasárnapokon mindig eggyel több gyertyát gyújtunk meg, ahogy közeledik a karácsony, úgy lesz mindig világosabb.

Általában a koszorú kör alakú, és fenyőágakból készül. Más formájú és színű is lehet, hisz manapság az adventi koszorú asztali díszként is funkcionál, és követi a divatot épp úgy, mint a többi karácsonyi dekoráció is.

Az adventi naptár atyja egy német úriember, Gerhard Lang, aki valamikor a XX. század elején kapott egyet ajándékba az édesanyjától, ő pedig felnőttként vállalkozásban vitte sikerre az ötletet. Ma az adventi naptár ugyanolyan szimbólum lett, mint az adventi koszorú. Főleg a gyerekeknek, készítsünk mi is adventi naptárakat, hogy egy kis játékkal a várva várt karácsonyi ajándékok iránti vágyaikat ellensúlyozzuk.

Ugyancsak erre az időszakra esik több jeles nap, amelyeknek népi hagyományköre kisebb-nagyobb mértékben vallásos elemeket is tartalmaz: András, Borbála, Miklós és Luca. András napja (november 30.) Szent András apostol ünnepe. Hagyomány szerint ez a nap a legjelentősebb házasságjósló, varázsló nap. A lányoknak titokban és magányosan kellet a praktikáknak egy részét elvégezniük, de voltak közös jóslások is, amelyeket hagyományosan a fonóban végeztek. Ilyen volt a gombócfőzés és az ólomöntés. A gombócokba férfi neveket rejtettek, amelyik elsőnek feljött a víz tetejére, az lett az illető férjének a neve. Az ólomöntésnél az öntvény alakjából megpróbálták kitalálni a leendő férj foglalkozását.

Borbála napja (december 4.) Szent Borbála a hagyomány szerint Kisázsiában élt és a keresztény hitéért megkínozták és lefejezték. Borbála napján szokás volt vízbe tenni egy cseresznyefa ágat, ha ez Karácsonyra kizöldült, kivirágzott, akkor a népi hiedelem szerint a következő évben egyrészt házasságot jelentett, másrészt az év jó termésére utalt. Borbála napján tilos volt a fonás, varrás és a takarítás.

Miklós napja (december 6.) Mürai Szent Miklós püspök volt többek között a nehéz körülmények között élők védőszentje. Életéről sok legenda született, ezekből alakult ki a Mikulás személye is (a neve cseh eredetű). Állítólag az éjszaka leple alatt ajándékokat osztogatott a szegényeknek úgy, hogy azok nem is sejtették kitől kapták. Így ezen a napon mi is készítünk a Mikulás nevében jelképes ajándékokat, amelye-ket mi is titokban helyezünk el a csizmákba. Az ajándékozás eredete Ausztriából ered.

Luca napja (december 13.) Szent Luca Szent Borbálához hasonlóan mártírhalált halt hitéért. Gergely naptár bevezetése előtt ez volt az év legrövidebb napja. Nehéz lenne felsorolni az összes népszokást és babonát, amely ehhez a naphoz kapcsolódik, mert olyan sok van. De talán ma is betartott szokások közé tartozik a Luca naptár és szék készítése, a Luca búza ültetése, lucapogácsa sütése, lucázás…. Ekkor van a téli napforduló ideje is, amely az északi féltekén december 21-én (esetenként december 22-én) van. Ekkor van az év leghosszabb éjszakája.

Hagyományosan advent első napjaiban nyitják meg kapuikat az adventi vásárok is szerte a világban. Ma már nem kell egészen Bécsig utazni, hogy a karácsonyi vásár hangulatát megtapasztaljuk, itthon is szinte minden városban hagyománnyá váltak. Ilyenkor állítják fel a városok a saját karácsonyfájukat, és díszkivilágításba borulnak az utcák. Különlegesek a hagyományőrző vásárok is, amelyek bemutatják az ősi mesterségeket, amelyek manapság már sajnos kihalóban vannak. Ilyen a Vörösmarty téren levő vásár, amely nem csak a kárpátmedencei hagyományokat őrző gasztrokulturális élvezetett nyújtó helyek miatt vonzó sok tízezer látogató számára. Ilyenkor egy kis ízelítőt kaphatunk a ma Magyarországon alkotó kézművesek gyönyörű munkáiból, amelyek bárhol a világon megállnák a helyüket. Idén közel két héttel korábban, november 13-án kezdődik a vásár sok-sok programmal.

Élvezzük ki az adventi időszakot, hisz szinte minden nap hoz valami tennivalót! Ha csak egy-két népi szokást vagy babonát betartunk, azzal is színesítjük a karácsonyi előkészületeket. Sok sikert!

Forrás: Wikipedia, Néprajzi Múzeum Asztali díszek: Villa Majolika

Vissza a bloghoz